PUSZTASZEMESI GEIGEREK
 

 

 Waralyazemes


         XIV.sz.

         XV.sz.


         XVI.sz.

  Kis-Szemes

         XVII.sz.

         XVIII.sz.



      XIX.sz.






XXI.sz.

Pusztaszemes, Somogy megye tabi járásában fekvő kisközség, mely Balatonföldvártól       10 km-re a Szántód-Kaposvár közötti főútvonalon helyezkedik el, (Képre kattintva kinyílik)

Történetének kezdete a XIV. századra tehető. Már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul.
A XV. században a Marczaliaké, a kik itteni birtokaikat 1461-ben Keményfalvi Török Ambrusnak zálogosították el. 1465–1492-ben az Ujlaki család birtoka. 1495-ben a Báthoryak nyerték adományul II. Ulászló királytól.
Az 1536. évi adólajstromban Waralyazemes alakban fordul elő. Az 1563. évi török kincstári fejadólajstromban is ebben az alakban van felvéve 7, 1573–74-ben pedig 12 házzal. Az 1583. évi adólajstromban Kis-Szemes néven fordul elő s ekkor Ungnád Kristófé volt; utána a Nádasdyak birtokába került.
1677-ben lakatlan helységként Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul.
1733-ban is még puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. Első lakosait 1778-ban telepítette a gróf Széchenyi család kőröshegyi uradalmi tiszttartósága. Ezekkel a  telepesekkel építették fel újra a falut. Az első betelepülők mind németek voltak, kiknek utódai részben elmagyarosodtak.
1824-ben már bizonyosan működött iskola, mivel az éves  összeírásban idősebb Joannes Geiger, írástudatlan falusi elöljáró signálta az oskolamesternek, a falusiaktól járó ellátmányokat.
1849. évi összeírás szerint 331 német, 1853. évi szerint 82 magyar, 258 német lakosa volt a falunak. A római. katolikus templom 1860-ban épült, de az anyakönyvezés 1959-ig Kőröshegyen történt. A községhez tartozik: Czifra-major, Kapásihegy,  Kishegy és Szőlőhegy.
2007-ben a lakosok száma 406.

Geiger családok


Családfák







Töredékek











 

Mivel a Pusztaszemesen élő Geigerekről kiderült, hogy nagyobbrészt a környező településekről származnak, átvizsgáltunk az Andocs, Zics, Nágocs, Miklósi  összeírásait és anyakönyveit is.
A források alapján sikerült mintegy 1.200 Geiger családhoz tartozó személy adatait összegyűjteni és ebből kb.850 főt, három Geiger, egy Kis és egy Krezinger családfába rendezni.
Ebből a Kiss család a nagymama  ága, melynek tagjai szántódi magyarok és reformátusok voltak. A több ágban ide került Krezingerek házasságok révén kapcsolták össze az egyes ágakat. Itt egy águkat mutatjuk be. Nevüket Kreczinger, Grőzinger formában is írták.
Nem volt ritka a különböző Geiger ágak közötti házasság sem.

A maradék kb.350 fő 18 db családfa töredéket alkot, melyekben szintén találhatók ismeretlen v. ismert helyekről származó Geigerek.
Az egyes ágakat az első ismert családtag nevével jelezve, a különböző Geiger ágak megkülönböztethetők.
Az általunk keresett Geiger család az I. sz., II.sz. a Kis és a Krezinger ágban is szerepel, ezekkel is rokon.
Csak a tényszerűség miatt említjük meg, hogy a pusztaszemesi Krezinger családból származott Kádár János is. Családfája III sz. ősfán található meg a Kis családfával együtt.

Az egyes személyekre vonatkozó részletes adatok a III. sz. ősfán ill. a Családfa töredékek  összeállításban találhatók, melyben betűrendes mutató segíti a név és hely megtalálását. A nevek az anyakönyvben szereplő formában szerepelnek. A aláhúzott szövegre kattintva érhető el az adatbázis.
 

I. sz. családfa
(pusztaszemesi József ág)

















Ikrek
Nevet tovább vívők
 

Az I. sz.családfa  első ismert tagja  József, házasság révén került Pusztaszemesre, nem tudni honnan. Erre vonatkozóan nem találtunk forrást. Mivel nem a szomszéd településekről érkezett, ez az ág tekinthető igazán  pusztaszemesinek. A család lányai több esetben Miklósiba és Nágocsra mentek férjhez, de a fiúk is házasodtak ezekből a községekből.
A lakosság keveredését könnyítette, hogy a szomszéd falvak lakossága is német anyanyelvű volt. A II. világháborúig még a német szó járta a faluban.
A jelzett keveredésből adódóan  a családtagok között megtaláljuk a Miklósiba, Nágocsra betelepüléskor ismert családneveket, így pl.: Geiger (Gaiger, Gajger), Peringer, Bőhm, Szipli (Szippl), Krezinger (Grőzinger), Hoffman, stb. Ezek a nevek ma is megtalálhatók Pusztaszemesen.

1873-1982 között a család lakhelye volt

Ez a helyzet a XIX. sz. közepéig szinte változatlan volt. Későbbiekben elindult a családtagok elköltözése, szóródása.
Mivel telepített faluról van szó, másfél évszázadig mindenki a földműveléssel foglalkozott.
Feltehető, hogy a jó föld és kedvező feltételek vonzották az ide települőket.
A XIX. század második felében jól működő termelőszövetkezet is működött itt a rendszerváltozásig. A család ide 14 hektár földet vitt be és továbbiakban is ott dolgozott.

A családban 1835-ben születtek ikrek, akik György és Katalin névre hallgattak.
A Geiger nevet, ebből az ágból, ma már csak László (1980) és András (1978) viszik tovább, akik már nem a község lakói.
 

II. sz. családfa
(miklósi István ág)



Kivándorlás


Ikrek
Nevet tovább vívők
 

A  II. sz. családfa első ismert tagja István volt, aki az 1758 évi összeírásokban már szerepel családjával Miklósiban.

Ebből az ágból Gaiger József/Stekler Anna Mária költöztek Pusztaszemesre. 1800-tól már itt születtek gyermekeik.

Ez a családfa,  Geiger György/Krezinger Anna 1919-ben kötött házassága révén kapcsolódik az I.sz. családfához.

A XX. század eleji kivándorlás csak két személyt érintett a családból. Ádám 1906-ban és 1911-ben járt Amerikában Pusztaszemesről, József 1906-ban  Kerekiből végleg kivándorolt

A családban 1763-ban születtek iker leányok, Barbara és Éva.
A Geiger nevet ebből az ágból Ferenc (1950) és István (1941) vitték tovább.
 

III. sz. családfa
(miklósi Péter ág)


Kivándorlás


Nevet tovább vívők

Az III. sz. családfa első ismert tagja Péter volt, aki Haser Margarettel történt házassága révén került Miklósiba.

Ebből az ágból Geiger nevű fiú nem került Pusztaszemesre, csak leány. Gaiger Erzsébet 1878 évi, Krezinger Mártonnal kötött házassága révén.

Érdekes módon az amerikai kivándorlás ezt a családi ágat érintette leginkább. Miklósiból Ádám 1902-ben és véglegesen 1906-ban, János testvére 1907-ben vándorolt ki. Távozott még György 1909-ben, Menyhért 1906-ban.

A család nevet továbbvivő tagjait nem ismerjük. A mi családunkkal nem rokon.
 

Töredékek



Kivándorlás
 

A 18 db családfa töredék nem kapcsolódik családunkhoz. Érdekes módon nemcsak a már bemutatott községekből származtak tagjai, hanem még Kereki, Siófok, Szakácsi, Büsü is található származási helyükként. Tehát voltak és vannak még Geigerek a környéken akiket nem ismerünk.
Az András ágból, Pusztaszemesről 1907-ben Amerikába,  kiutazott András visszatért.
                                                                                         

Végkövetkeztetés









 

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy családunk pontos származási helyét, az általunk elérhető magyar és német források átvizsgálása ellenére, mindez ideig nem sikerült megtudni.
Nem sikerült bizonyítani a Tolna ill. Baranya megyéből való áttelepedést sem, bár ott is éltek Geigerek.
Az összeállításunk elején bemutatott számtalan származási lehetőség továbbra is csak lehetőség maradt.
Nem mondhatunk tehát mást, mint amit a családi szájhagyomány: "bajorországi svábok vagyunk".