|
SOMOGY
MEGYEI
GEIGEREK |
|
|
|
|
|
Magyarországi |
Az előbbiek
is mutatják, egy teljes kép felvázolása meghaladná
lehetőségeinket. Azért megemlítjük, hogy van tudomásunk Tolna
megyei: Szárazd, Tolna, Baranya megyei: Majs, Bóly, Pécsvárad,
Hegyhátmaróc, Szopok, Jánosi, Komló, Szopok, Mánfa, Bács-Kiskun
megyei: Hajós, községekbe települt Geigerekről, de találkoztunk a
névvel a pesti anyakönyvekben is.
Tudomásunk van 1595-ben nemesi levéllel rendelkező jobbágyi Geigerekről is. Maradékait sajnos nem ismerjük. Ebben az összeállításban a Somogy megyébe települtekkel foglalkozunk. |
|
Somogy megye
a hódoltság után Bavándorlás, Betelepítés Vándorlás Konszolidálódás |
A törökök
kivonulása utáni időben- 1680-as években - dél Dunántúl
területe meglehetősen elnéptelenedett volt. A magyar
lakosság egy része az ország más részeire menekült. A török idők
alatt horvát és vend lakosok települtek ide.
A hódoltság megszűntével ez a helyzet lehetőséget adott arra, hogy a szökött jobbágyok, zsellérek vagy vallásüldözést szenvedettek életlehetőséget keressenek maguknak. A szlovák és német bevándorlások oka sok esetben a szabad vallásgyakorlás engedélyezése volt. Így alakult meg Tabon a legrégibb evangélikus gyülekezet 1717/18-ban. 1730-tól zömében telepítéssel érkezett horvát, vend, szlovák és kevés német lakos. A földesurak kedvezményekkel segítették a letelepülőket.  Ennek ellenére a „domesztikák”, az adóösszeírások - melyek
családonként történtek - tanúsága szerint a lakosság még nem
állandósult, folyamatos vándorlás volt kimutatható. Az elvándorolt magyarok egy része visszatért, de továbbra is érkeztek horvát, vend, szlovák telepesek. A németek nemcsak német területről érkeztek, hanem a kezdetben Tolna és Baranya megyébe települt, zömében Hessen, Közép Bajorország és Sváb-Frank vidékről való németek egy része, szekunder telepesként, jelent meg Somogy megyében. A század második felére a telekviszonyok rendeződtek, a lakosság állandósult, a gazdálkodás fejlődött, nőtt az adózóképesség, a családszerkezet stabilizálódás, a falukörnyezet feljavulása, a művelési módszerek javulása tapasztalható. A szőlőterületek (puszták és szőlőhegyek) népessége figyelemre méltó arányban növekedést mutatott. Jómódú zsellérréteg alakult, amely a legnagyobb számú réteggé növekedett, akik hamarosan házakkal rendelkeztek, az árutermelésben is részt vettek (bor, gyümölcs, dohány, len, kender, stb) és a falusi ipart létrehozásában is kiemelkedő szerepük volt. Forrás: SZITA LÁSZLÓ. Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII.-XIX. Században. (Somogyi Almanach 52. szám) |
|
Geigerek
megjelenése Somogy megyében
Andocs Zics Nágocs Miklósi Pusztaszemes |
Ebben a
közegben keressük, hol jelentek meg először Geiger
családunk ősei. Forrásaink az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek és
az anyakönyvek voltak. Az általunk kutatott Geigerek mind
római katolikusok voltak. Nézzük meg az első Geigerekről szóló adatokat.
1725-ben született Andocson Joannes, Philippus
Gajger és Maria Lucretia fia. További
sorsuk nem ismert. |
